Növényvédelmi előrejelzés 2014.07.10-07.17.

Tokaji Borvidéki növényvédelmi előrejelzés a július 10. és július 17. közötti időszakra

Fenológiai fázis: bogyónövekedés (BBCH 775-777)

A szőlő fejlődése a meleg idő hatására gyors. A hajtásnövekedés igen intenzív. A mostanában hullott csapadék hatására a fürtök szinte napról napra nőnek. Fajta és fekvés függvényében borsó nagyságú bogyó és záródott fürt állapotban van a szőlő.

Lisztharmat

A gomba számára változatlanul kedvezően alakul az időjárás. A levegő esti lehűlésével a páratartalom jóval 70 % fölé emelkedik, ami másnap 9-10 óráig megmarad. A nappali léghőmérséklet 25-28 ^oC. Így a betegség kifejlődéséhez optimálisak a körülmények. A fertőzési nyomás a borvidék összes műszere szerint a hét eleji visszaesés után ismét emelkedik! Az elkövetkező héten ismét növekszik a hőmérséklet, a jövő hételső felében megint kánikula várható. A levegő páratartalma magas lesz, így előreláthatólag továbbra is számolnunk kell a lisztharmat terjedésével. A bogyónövekedés időszaka a legveszélyesebb időszak a termésre nézve a lisztharmat szempontjából. A kórokozó szaporítóképletei egyre nagyobb számban jelen vannak, ezért a védekezést folytatni kell. A betegség tünetei már a rendszeresen kezelt ültetvényekben is megtalálhatók egy-egy bogyón; az elhanyagoltabb, vagy hosszabb fordulókkal permetezett szőlőkben pedig általánosan megjelentek.

 Erős bogyófertőzés

Blokkolt lisztharmat, de a bogyók már sérvesek…

A megelőző védelmet folytatni kell kontakt (kén, meptildinokap) hatóanyagokra alapozva. A magas fertőzésveszély, valamint a fogékony fenológiai stádium miatt szisztemikus partner (penkonazol, tebukonazol, metrafenon, stb) vagy strobilurin (azoxistrobin, kresoxim-metil) hatóanyag hozzáadása erősen ajánlott! A hatóanyagokat váltogassuk a rezisztencia kialakulásának meggátlása érdekében. Strobilurinokat egy szezonban 2-3 alkalomnál többször ne használjunk.

Ahol a tünetek már megjelentek, ott nagy hatékonyságú felszívódó (pl: tebukonazol+triadimenol+spiroxamin, penkonazol), vagy gázhatással is rendelkező (metrafenon-gyógyító hatása is van!) és kontakt (kén, meptildinokap) készítmények kombinációjával végezzünk lemosásszerű permetezést. A növényvédő szert igyekezzünk a fürt és a lombozat legrejtettebb részeire is eljuttatni. Csak így van esélyünk a komolyabb fertőzés kialakulásának megakadályozására. A fertőzött bogyók a növekedés során -mivel az epidermisz nem tud fejlődni a gomba micéliumainak hatására - felrepednek, „sérvesednek”, így akár komolyabb termésveszteségre is számítani lehet. Már csak hab a tortára a lisztharmatos termésből készült bor „penészíze”.

Peronoszpóra

Az előrejelző rendszer szerint az elmúlt héten több hullámban új fertőzés indult minden településen. A párás, meleg időjárás kedvez a kórokozónak; bár idáig nem okozott sehol sem komoly problémát ebben az évjáratban. A tőketörzseken és a felső hónaljhajtások végein megtalálni a korábbi fertőzések olajfoltjait, kivirágzásait, de ezek nagy része, mivel főleg a hajtásvégeken jelentek meg, csonkázáskor és törzstisztításkor eltávolításra kerülnek. Az idősebb levelek egyébként már nem olyan érzékenyek a peronoszpóra fertőzésre, fürtök is 1-2 héten belül kinőnek fogékony állapotukból, ezért a gazdasági kár esélye folyamatosan csökken. A lombozat védelmére azonban továbbra is ügyelni kell, nehogy elveszítsük az asszimilációs felületet. Az inkubációs idő 3-4 nap a mostani hőmérséklet mellett. A védekezést folytassuk kontakt (főleg réz) hatóanyagokra alapozva, a szisztemikus kombináció alkalmazása is indokolt lehet.

Aki figyelemmel tudja követni szőlője fejlődését napról-napra, az megteheti, hogy csak az első tünetek megjelenésekor védekezik. A kánikulában csapadék nélkül ugyanis a fertőzés gyakran leáll, így egy permetezés jó eséllyel megspórolható.

Ha a lisztharmat elleni védelmet strobilurin hatóanyagra alapozzuk, vegyük figyelembe, hogy peronoszpóra ellen is hatékony, ezért külön szisztemikus partner e betegség ellen nem szükséges.

A korai fajtáknál a növényvédő szerek élelemzés-egészségügyi várakozási idejét is figyelni kell lassan, nehogy a készülő borban problémát okozzon a szermaradék (pl: mankoceb, metiram 56 nap, folpet 30 nap!). A tenyészidőszak vége felé részesítsük előnyben a rézkészítményeket!

Az alábbi táblázatból látható, hogy a bogyótünet megjelenése sokkal több időt vesz igénybe, mint a levélen, mert a bogyóban a gomba micéliuma lassabban fejlődik. A bekövetkezett fertőzés csak az inkubációs idő első harmadában blokkolható felszívódó szerekkel. Ezért kiemelten fontos a megelőzés! A leveleken kialakult penészgyepekről a konídiumok a növekvő bogyókra kerülve –ha nem védekezünk időben- azokat megfertőzik. A fogékonyabb fajtákon akár 30%-os terméskiesést is okozhat egy fertőzési hullám. A fürtfertőzés felismerhető a fonnyadó, szürkülő száradó bogyókról, fürtrészekről.

 A peronoszpóra tünetének megjelenése a fertőzéstől számítva, 80-90% relatív páratartalom mellett (Istvánffy-Pálinkás)

Különböző fejlettségű peronoszpórás bogyók egy fürtön belül

Botritisz

A mostani párásabb idő kedvezőbb helyzetbe hozta ezt a betegséget is. Az előrejelző állomások mérési szerint a kórokozó fertőzési nyomása az eső után magasra szökött. A bogyók most nem igazán fogékonyak a fertőzésre, de jégverés, vagy mechanikai sérülés nyomán fertőződhetnek. Ha megtaláljuk a tüneteket, az alábbi hatóanyagok valamelyikével permetezzünk:folpet, boszkalid, ciprodinil, iprodion, fenhexamid stb. 

Fekete rothadás

            Egyelőre komoly fertőzésről nincs hír, de a kórokozó levéltünete párásabb fekvésekben megjelenhet. Mivel a korábbi években Hegyalján több helyen is kárt okozott e betegség, figyeljünk oda a megjelenésére. Csapadékos időben komoly veszteségeket okozhat! A peronoszpóra ellen alkalmazott készítmények többsége (a rezek kivételével!) és a lisztharmat ellen alkalmazott szterolgátlók (miklobutanil, tebukonazol) alkalmasak a feketerothadás elleni védekezésre. Virágzástól számítva 6-7 héten keresztül kell a betegség ellen védekezni. A viaszréteg vastagodásával a fertőzés valószínűsége folyamatosan csökken.

Feketerothadás levélen és bogyón

Fakó rothadás

            Jégverés után feltétlen számítani kell a megjelenésére! Szélsőségessé váló időjárásunk miatt megszaporodott a heves nyári zivatarok, jégesők előfordulása. Így a fakórothadás is egyre gyakoribb kórokozó.

Az ellene való védekezés legfontosabb tényezője a gyorsaság! Lehetőleg a jég után 12-18 órával ejtsük meg a növényvédelmet. 18-20 óra után már csak 50%-os hatékonysággal számolhatunk, 24 óra után pedig nincs értelme permetezni. Alkalmazható hatóanyagok: folpet, kaptán, pirimetanil, dikarboximidek, klórtalonil. A rezek nem alkalmasak a betegség leküzdésére!

Kártevők

A tarka és nyerges szőlőmoly második nemzedékének egyedeit minimális számban fogják jelenleg a csapdák. Ahol a védekezés korábban megtörtént, illetve eddig nem találtunk kárképet, nagy valószínűséggel egyelőre nem is fogunk. A kártevő ellen jelenleg nem szükséges védekezni.

Az ültetvényeken atkafertőzés megtalálható. Gubacs- és levélatka kárképeket megfigyelhetjük a fiatal leveleken. Elvétve takácsatka-kártétellel is találkozni. Az atkák szaporodása folyamatos. A gyomflóra eltávolítása felszaporodásukat elősegíti a szőlőn. Figyeljük ültetvényeinket, ahol a fiatal leveleken több helyen is kárképet látunk, ott védekezzünk ellenük.

Nemezes gubacsatka és szőlőlevél-atka nyári kártétele

A molyok lárvái mellett több rovar, köztük a kabócák is egyre jelentősebb károsítói a szőlőnek. A kis rovarok szívogatásuk nyomán vírusokat, fitoplazmákat terjesztenek. A vírusok által okozott betegségek hozzájárulnak a tőkék időelőtti leromlásának folyamatához.

Egyre több helyen találják meg az amerikai szőlőkabóca lárváit. Mivel az aranyszínű sárgaság fitoplazma terjesztője, a gyors leromlással járó betegséget terjesztő kártevő ellen védekezni kell. Az egyszeri védekezés nem elegendő. A lárvák és az imágó elleni védekezést legalább kétszer el kell végezni.

A kártevő nem csak a szőlőről terjesztheti a fitoplazmát, mert az erdei iszalag és a mézgás éger is fertőzött lehet. Tehát ha még fitoplazma-mentes a szőlőnk, akkor is védekezni kell. A fertőzőképesség elérése a rovarnál kb. 30 nap, így bármikor bekövetkezhet a fertőzés. Ha szőlőnk a fitoplazma tüneteit mutatja és ezt a laborvizsgálatok is bebizonyítják, akkor ZÁRLATI intézkedést rendelhetnek el, amely az ültetvény kivágását jelentheti! Tehát gondoljuk meg, mivel kockáztatunk többet! Kabócák ellen AKG-ben is alkalmazható hatóanyag a tiametoxám.

Általános javallat

10-12 napos permetezési fordulókkal védekezzünk a meleg, párás idő miatt! A készítmények közül peronoszpóra ellen kontakt és szisztemikus, lisztharmat ellen szintén kontakt és szisztemikus szereket használjunk a magas fertőzési nyomás, és az érzékeny fenológiai állapot miatt. Mind a gombaölő, mind a rovarölő szerek kijuttatásánál ügyeljünk a jó fedettség elérésére. Gondosan végzett zöldmunkával; szellős, vékony lombfal kialakításával nagyban növelhetjük a növényvédő szeres kezelések hatékonyságát. A környezet terhelését csökkentjük, amellett ez gazdaságosabb is. Az intenzív hajtásnövekedés miatt a csonkázást késlekedés nélkül el kell végezni, ne várjuk meg, míg a lombozat teljesen visszahajlik a felső drót fölül. A fürtzónából a növekvő hónaljhajtásokat kitörve távolítsuk el, vagy 2-3 levélre kurtítsuk vissza, hogy a növényvédő szer minél könnyebben a fürthöz eljusson, ugyanis a jó fedettség elérése az alapja a fürtök megvédésének, különösen a lisztharmattól. Ha magnéziumhiány tünetét észleljük, gondoskodjunk a pótlásáról lombtrágya formájában, hogy a fürtkocsány-bénulást elkerüljük. A káliumhiány tünete löszön többfelé megtalálható (valószínűleg a magasabb Ca tartalom miatt), őszi trágyázással, illetve vegetációban lombtrágyával orvosolható. 

A vegyszer kimérésénél ne a vízmennyiséghez, hanem a védendő terület nagyságához igazodjunk. A mostani időszakban hektáronként 350-400 l víz körüli mennyiséggel lehet jó fedettséget elérni. Lehetőség szerint kerüljük a nagy vízmennyiséggel történő permetezést. A nagy, 500-600 liter víz/ha vízmennyiséggel történő növényvédelem "híg" permetlé-oldatot ad, amely még tovább "hígulhat" a szőlő erős növekedése és új lombképződése miatt. A hónaljhajtások megjelenése és fejlődése is jelentősen növeli ilyenkor az új lombfelületet.

A jó szerborítottság lényeges

A "töményebb" permetlé használat -az erős növekedés leállásáig- javasolt. Arra azonban figyeljünk, hogy a túl tömény oldat egyes készítményeknél perzselést okozhat. Elsősorban a kéntartalmú szerek és a lisztharmat ellen használt felszívódó készítmények érdemelnek fokozott figyelmet. 27 ^oC felett ne permetezzünk!

Permetszer okozta perzselés Muskotály fajtán

A növekvő hajtásokat időben dugdossuk be, kössük meg. Ha magnéziumhiány tünetét észleljük, gondoskodjunk a pótlásáról lombtrágya formájában, hogy a fürtkocsány-bénulást elkerüljük. Most virágzás után a szőlő káliumigénye növekszik, ezért magas K tartalmú komplex lombtrágya kijuttatása javasolt. A permetezések tervezésekor figyeljük a meteorológia előrejelzéseket. A radarképekből 2-3 órára előre tájékozódhatunk, hogy várható e csapadék. Ebben az esetben értelemszerűen ne fogjunk hozzá a munkákhoz. Eső után, ha van megfelelő légmozgás, a lombozat egy-másfél óra alatt felszárad, a munka elvégezhető. Ha mégis munka közben kap el bennünket az eső, az utolsó egy óra alatt (kb. ennyi idő kell, hogy a permetszer rászáradjon a növényre) kezelt területet újra kell permetezni, mert a csapadék a kijuttatott növényvédő szert nagy valószínűséggel lemoshatja. Intenzív, nagy mennyiségű (>20 mm) csapadék esetén –főleg ha kontakt szereket használtunk- a permetezést akkor is ismételjük meg, ha volt ideje a szernek a lombozatra rászáradni!

Védekezési javaslatok:

1. Kumulus S 4 kg/ha, Solofol 1 kg/ha, Dynali 0,6 l/ha,
2. Karathane Star 0,6 l/ha, Rally Q 1,2 kg/ha, Pergado Cu 4 kg/ha
3. Oikomb-A 2,5 l/ha, Thiovit Jet 4 kg/ha, Pomuran  kg/ha

A fürtök fejlődésének elősegítésére emelt K-tartalmú lombtrágya kijuttatása időszerű (pl: Biofit Szőlő 5 l/ha), a növényvédelmi fordulóval egy menetben.

K hiány tünete levélen

Talajtakarás

A szőlőben a gyomnövényekre is fordítsunk kellő figyelmet. A beköszöntött meleg és csapadék hatására a magról kelő nyári gyomok (muhar-, libatop-, disznóparéj-félék és társaik) tömegesen kelnek. Ahol mód és lehetőség van rá, részesítsük előnyben a mechanikai gyomirtást. Az erózió káros hatása ellen is jó megoldás a természetes gyomflóra kaszálása, legalább minden második sorközben. Párás időben mindenképpen tartsunk alacsony gyeptakarót a sorok között. Nedvességmegőrző, tömörödés- és gyomosodás gátló hatása van a talajtakarásnak (pl: szalmatakarás) is, ahol lehet, alkalmazzuk.

Sorkezelés formájában kijuttatva a glifozát tartalmú szereket, eredményesen tarthatjuk gyommentesen a szőlő sorait. Az említett hatóanyag minden, már kikelt, gyomnövényt irt. A gyomnövények 15-25 cm-es fejlettségénél juttassuk ki. Évelő gyomnövények ellen magasabb dózisban javasolt kipermetezni, a gyomok intenzív növekedési szakaszában, amikor a hajtások hossza eléri a 20-25 cm-t. Apró szulák ellen közvetlen a szulák virágzását megelőző időszakban használhatjuk eredményesen. Kijuttatáskor ügyeljünk arra, hogy a permetlé nem érheti a kultúrnövény zöld részeit, ezért elengedhetetlen a törzstisztítás. A borvidéken sokfelé látható a glifozát okozta rendellenes levélfejlődés, ami a nem körültekintő permetezésnek köszönhető.

Glifozát okozta jellegzetes levéltünet

A törzs tisztítására a glifozát hatóanyag nem alkalmazható! Ha nem mechanikailag történik, erre használjunk speciális hatású szereket (pl: karfentrazon-etil).

Előrejelzés 07.10-07.17.

Pénteken-szombaton még várható csapadék. Zivatarok környezetében az ÉNy-i szél viharos lehet. A hét végétől csökken a felhőzet, a hőmérséklet folyamatosan emelkedik. A jövő héten ismét kánikula várható, 30-31 ^oC-os nappali hőmérséklettel.

Az elmúlt hét hőmérséklet és csapadékadatai:

Az átlaghőmérséklet alakulása

                                                                                                          Hudák Péter

                                                                                              Növényvédelmi szakmérnök