Tokaji Borvidéki növényvédelmi előrejelzés a július 31. és augusztus 7. közötti időszakra
Fenológiai fázis: zsendülés, érés (BBCH 779-881)
A szőlő a sok csapadék és a meleg idő hatására intenzíven fejlődik. A hajtások növekedési erélye csökkenőben van. A fürtök, bogyók fejlettek, viaszosak. A vesszők beérése is folyamatos. A korai fajták mindenütt puhulnak már.
Zsendülő Kabar
Lisztharmat
Még mindig fennáll az igen erős fertőzési nyomás. A sok csapadék váltakozva a meleg, párás napszakokkal minden feltételt megteremt a kórokozó akadálytalan terjedésének. A nappali léghőmérséklet egy-egy esős periódust követően 28-32oC, a páratartalom magas. Így a betegség kifejlődéséhez optimálisak a körülmények. A fertőzési valószínűség a borvidék összes műszere szerint igen magas! A bogyók viaszrétege kifejlődött, így a fürtök érésével a fertőzés veszélye csökken.
Az asszimiláció fenntartása miatt a lombozat védelméről azonban tovább kell gondoskodni. A hónaljhajtások friss levelei sokkal több szénhidrátot termelnek, mint az idős levelek, ezért egészségüket óvni kell, hogy a termés és a tőke jól fejlődjön. Ne feledjük, hogy a most fejlődésnek induló másodtermések még igen fogékonyak a lisztharmatra, így ezeken komoly mennyiségű fertőzőanyag-tömeg alakulhat ki szüretig.
Sok helyen itt tartunk…
A megelőző védelmet fenn kell tartani kontakt (kén, meptildinokap) hatóanyagokra alapozva. Aki idáig sikeresen vette a lisztharmat állította akadályokat az utolsó egy-két permetezést elegendő a kénre, mint kontakt hatóanyagra alapozni.
Peronoszpóra
Az előrejelző rendszer szerint az elmúlt héten több hullámban új fertőzés indult azokon a helyeken, ahol a csapadék meghaladta a 10 mm-t. A párás, meleg időjárás kedvez a kórokozónak. A tőketörzsekből előtörő hajtásokon és a felső hónaljhajtások végein megtalálni a korábbi fertőzések olajfoltjait, kivirágzásait, de ezek nagy része, mivel főleg a hajtásvégeken jelentek meg, csonkázáskor és törzstisztításkor eltávolításra kerülnek. Az idősebb levelek egyébként már nem olyan érzékenyek a peronoszpóra fertőzésre. A fürtök is kinőttek fogékony állapotukból, ezért a gazdasági kár esélye folyamatosan csökken. A lombozat védelmére azonban továbbra is ügyelni kell, nehogy elveszítsük az asszimilációs felületet. Az inkubációs idő 3-4 nap a mostani hőmérséklet mellett. A védekezést folytassuk kontakt (most már leginkább réz) hatóanyagokra alapozva, a szisztemikus kombináció alkalmazása is indokolt lehet.
Aki figyelemmel tudja követni szőlője fejlődését napról-napra, az megteheti, hogy csak az első tünetek megjelenésekor védekezik. Kánikulában, csapadék nélkül ugyanis a fertőzés gyakran leáll, így egy permetezés jó eséllyel megspórolható.
A korai fajtáknál a növényvédő szerek élelmezés-egészségügyi várakozási idejét is figyelni kell, nehogy a készülő borban problémát okozzon a szermaradék (pl: mankoceb, metiram 56 nap, folpet 30 nap!). A tenyészidőszak vége felé részesítsük előnyben a rézkészítményeket!
Az alábbi táblázatból látható, hogy a bogyótünet megjelenése sokkal több időt vesz igénybe, mint a levélen, mert a bogyóban a gomba micéliuma lassabban fejlődik. A bekövetkezett fertőzés csak az inkubációs idő első harmadában blokkolható felszívódó szerekkel. Ezért kiemelten fontos a megelőzés! A leveleken kialakult penészgyepekről a konídiumok a növekvő bogyókra kerülve –ha nem védekezünk időben- azokat megfertőzik. (A bogyó epidermiszéről ugyan már nem alakul ki fertőzés, de a zöld kocsányból még bejuthat a bogyóba is a gombafonal!) A fogékonyabb fajtákon akár 30%-os terméskiesést is okozhat egy fertőzési hullám. A fürtfertőzés felismerhető a fonnyadó, szürkülő száradó bogyókról, fürtrészekről.
A peronoszpóra tünetének megjelenése a fertőzéstől számítva, 80-90% relatív páratartalom mellett (Istvánffy-Pálinkás)
Napi középhőmérséklet oC |
Lappangási idő (nap) |
|
|
levélen |
fürtön |
10-13 |
15-18 |
15-18 |
14 |
12-15 |
12-15 |
15 |
11-13 |
11-13 |
16 |
9-11 |
9-11 |
17 |
6-7 |
11-13 |
18-19 |
5-6 |
13-15 |
20-25 |
14-18 |
14-18 |
Botritisz
A mostani párásabb idő kedvezőbb helyzetbe hozta ezt a betegséget is. Az előrejelző állomások mérési szerint a kórokozó fertőzési nyomása az eső után magasra szökött. A bogyók egyre fogékonyabbak a fertőzésre, párásabb fekvésekben már megtalálható rajtuk a penészgyep. A jégverés, vagy mechanikai sérülés nyomán könnyen fertőződhetnek. Ha megtaláljuk a tüneteket, az alábbi hatóanyagok valamelyikével permetezzünk:folpet, boszkalid, ciprodinil, iprodion, fenhexamid stb.
Fekete rothadás
Egyelőre komoly fertőzésről nincs hír, a fürtök fejlődésének előrehaladtával egyre inkább csak a levéltünettel találkozhatunk esetleg. A peronoszpóra ellen alkalmazott készítmények többsége (a rezek kivételével!) és a lisztharmat ellen alkalmazott szterolgátlók (miklobutanil, tebukonazol) alkalmasak a feketerothadás elleni védekezésre. Virágzástól számítva 6-7 héten keresztül kell a betegség ellen védekezni. A viaszréteg vastagodásával a fertőzés valószínűsége folyamatosan csökken.
Feketerothadás levélen és bogyón
Fakó rothadás
Jégverés után feltétlen számítani kell a megjelenésére! Szélsőségessé váló időjárásunk miatt megszaporodott a heves nyári zivatarok, jégesők előfordulása. Így a fakórothadás is egyre gyakoribb kórokozó.
Az ellene való védekezés legfontosabb tényezője a gyorsaság! Lehetőleg a jég után 12-18 órával ejtsük meg a növényvédelmet. 18-20 óra után már csak 50%-os hatékonysággal számolhatunk, 24 óra után pedig nincs értelme permetezni. Alkalmazható hatóanyagok: folpet, kaptán, pirimetanil, dikarboximidek, klórtalonil. A rezek nem alkalmasak a betegség leküzdésére!
Kártevők
A tarka és nyerges szőlőmoly második nemzedékének egyedeit minimális számban fogják jelenleg a csapdák. Nem várható erős rajzás. Ahol a védekezés korábban megtörtént, illetve eddig nem találtunk kárképet, nagy valószínűséggel egyelőre nem is fogunk. A kártevő ellen jelenleg nem szükséges védekezni.
Az ültetvényeken atkafertőzés megtalálható. Gubacs- és levélatka kárképeket megfigyelhetjük a fiatal leveleken. Egyre több felé takácsatka-kártétellel is találkozni. Az atkák szaporodása folyamatos. A gyomflóra eltávolítása felszaporodásukat elősegíti a szőlőn. Figyeljük ültetvényeinket, ahol a fiatal leveleken több helyen is kárképet látunk, ott védekezzünk ellenük.
Nemezes gubacsatka és szőlőlevél-atka nyári kártétele
A molyok lárvái mellett több rovar, köztük a kabócák is egyre jelentősebb károsítói a szőlőnek. A kis rovarok szívogatásuk nyomán vírusokat, fitoplazmákat terjesztenek. A vírusok által okozott betegségek hozzájárulnak a tőkék időelőtti leromlásának folyamatához.
Egyre több helyen találják meg az amerikai szőlőkabóca lárváit, amelyek most L4-L5 fejlődési stádiumban vannak. Mivel az aranyszínű sárgaság fitoplazma terjesztője, a gyors leromlással járó betegséget terjesztő kártevő ellen védekezni kell. Ellenük célzottan és eredményesen védekezni az alábbi készítményekkel lehet, most már AKG besorolású területeken is:
Actara SC, Reldan 22 EC, Decis Mega, Karate Zeon 5 CS, Pyrinex 25 CS, Daskor, Nurelle-D 50/500 EC, Bulldock 25 EC.
Amerikai szőlőkabóca (forrás: Wikipédia)
A kártevő nem csak a szőlőről terjesztheti a fitoplazmát, mert az erdei iszalag és a mézgás éger is fertőzött lehet. Tehát ha még fitoplazma-mentes a szőlőnk, akkor is védekezni kell. A fertőzőképesség elérése a rovarnál kb. 30 nap, így bármikor bekövetkezhet a fertőzés. Ha szőlőnk a fitoplazma tüneteit mutatja és ezt a laborvizsgálatok is bebizonyítják, akkor ZÁRLATI intézkedést rendelhetnek el, amely az ültetvény kivágását jelentheti! Tehát gondoljuk meg, mivel kockáztatunk többet!
Általános javallat
10-12 napos permetezési fordulókkal védekezzünk a meleg, párás idő miatt! A készítmények közül peronoszpóra és lisztharmat ellen kontakt szereket használjunk. Mind a gombaölő, mind a rovarölő szerek kijuttatásánál ügyeljünk a jó fedettség elérésére. A rovarölő szerek használatakor kellő körültekintéssel járjunk el! Méhveszélyesség szempontjából vannak feltételek, amikor egyes készítmények nem (virágzó gyomok), vagy csak korlátozásokkal (méhkímélő technológia) alkalmazhatók.
Gondosan végzett zöldmunkával; szellős, vékony lombfal kialakításával nagyban növelhetjük a növényvédő szeres kezelések hatékonyságát. A környezet terhelését csökkentjük, amellett ez gazdaságosabb is. A fürtzónából a növekvő hónaljhajtásokat kitörve távolítsuk el, vagy 2-3 levélre kurtítsuk vissza, hogy a növényvédő szer minél könnyebben a fürthöz eljusson, ugyanis a jó fedettség elérése az alapja a fürtök megvédésének, különösen a lisztharmattól. Arra azonban figyeljünk, hogy túlságosan ne ritkítsuk ki a lombozatot a fürtzónában, mert a hirtelen napra került fiatal bogyókat az erős UV sugárzás megégeti! Ahol korán végezték el az első csonkázást, ismét időszerű a hajtások visszavágása.
A zsendülés előrehaladtával nő az esélye a vadkárnak is. A környezetünkben lévő, egyenlőre még csak kisebb seregélycsapatokat folyamatos zavarással, riasztással rábírhatjuk, hogy elkerüljék ültetvényeinket. Szintén fenik csőrüket szőlőinkre a rigók, verebek, varjak is.
Erdő melletti területeken az őzek szarvasok, vaddisznók is jelentős károkat okozhatnak. Ha ilyet tapasztalunk, haladéktanul jelentsük a területileg illetékes vadásztársaságnak, aki közreműködő lesz, mivel a gazdák és vadgazdálkodók közös érdeke, hogy minél kisebb legyen a vadkár.
A különféle vadriasztó szerek (Vadóc, Forester, emberi haj) alkalmazása mindenképp ajánlott, erdővel körülvett szőlőknél jó módszer a terület lekerítése is. Elsősorban madárkár ellen ajánlott a Raschel-háló kihúzása a sorokra.
Hálóval védett szőlősorok
Figyeljük a leveleket, ha valamelyik tápelem hiányát mutatják, lombtrágyával pótolhatjuk. A szőlő a bogyónövekedés és zsendülés időszakában fokozottan tápanyagigényes, ezért gondoskodjunk ezek pótlásáról, ha szükséges. Ez fontos az idei termés megfelelő minősége és a következő évi termés szempontjából is: ha a növény tápanyaggal jól ellátott, a rügyekben több terméskezdemény alakul ki, a mi már a jövő évi termést alapozza meg.
A vegyszer kimérésénél ne a vízmennyiséghez, hanem a védendő terület nagyságához igazodjunk. A mostani időszakban hektáronként 350-400 l víz körüli mennyiséggel lehet jó fedettséget elérni. Lehetőség szerint kerüljük a nagy vízmennyiséggel történő permetezést. A nagy, 500-600 liter víz/ha vízmennyiséggel történő növényvédelem "híg" permetlé-oldatot ad. A hónaljhajtások megjelenése és fejlődése is jelentősen növeli ilyenkor az új lombfelületet.
Arra azonban figyeljünk, hogy a túl tömény oldat egyes készítményeknél perzselést okozhat. Elsősorban a kéntartalmú szerek és a lisztharmat ellen használt felszívódó készítmények érdemelnek fokozott figyelmet. 27 oC felett ne permetezzünk!
A növekvő hajtásokat időben dugdossuk be, kössük meg. Ha magnéziumhiány tünetét észleljük, gondoskodjunk a pótlásáról lombtrágya formájában, hogy a fürtkocsány-bénulást elkerüljük. A permetezések tervezésekor figyeljük a meteorológia előrejelzéseket. A radarképekből 2-3 órára előre tájékozódhatunk, hogy várható e csapadék. Ebben az esetben értelemszerűen ne fogjunk hozzá a munkákhoz. Eső után, ha van megfelelő légmozgás, a lombozat egy-másfél óra alatt felszárad, a munka elvégezhető. Ha mégis munka közben kap el bennünket az eső, az utolsó egy óra alatt (kb. ennyi idő kell, hogy a permetszer rászáradjon a növényre) kezelt területet újra kell permetezni, mert a csapadék a kijuttatott növényvédő szert nagy valószínűséggel lemoshatja. Intenzív, nagy mennyiségű (>20 mm) csapadék esetén –főleg ha kontakt szereket használtunk- a permetezést akkor is ismételjük meg, ha volt ideje a szernek a lombozatra rászáradni!
Védekezési javaslatok:
- Cosavet DF 4 kg/ha, Kocide 2000 2 kg/ha,
- Microthiol Special 4 kg/ha, Cantus 1,4 l/ha, Curzate R 3,5 kg/ha
- Thiovit 4kg/ha, Pomuran 2 kg/ha
A fürtök fejlődésének elősegítésére emelt K-tartalmú lombtrágya kijuttatása időszerű (pl: Biofit Szőlő 5 l/ha), a növényvédelmi fordulóval egy menetben.
K hiány tünete levélen
Talajtakarás
A szőlőben a gyomnövényekre is fordítsunk kellő figyelmet. A meleg és a csapadék hatására a magról kelő nyári gyomok (muhar-, libatop-, disznóparéj-félék és társaik) tömegesen kelnek. Ahol mód és lehetőség van rá, részesítsük előnyben a mechanikai gyomirtást. Az erózió káros hatása ellen is jó megoldás a természetes gyomflóra kaszálása, legalább minden második sorközben. Párás időben mindenképpen tartsunk alacsony gyeptakarót a sorok között. Nedvességmegőrző, tömörödés- és gyomosodás gátló hatása van a talajtakarásnak (pl: szalmatakarás) is, ahol lehet, alkalmazzuk.
Sorkezelés formájában kijuttatva a glifozát tartalmú szereket, eredményesen tarthatjuk gyommentesen a szőlő sorait. Az említett hatóanyag minden, már kikelt, gyomnövényt irt. A gyomnövények 15-25 cm-es fejlettségénél juttassuk ki. Évelő gyomnövények ellen magasabb dózisban javasolt kipermetezni, a gyomok intenzív növekedési szakaszában, amikor a hajtások hossza eléri a 20-25 cm-t. Apró szulák ellen közvetlen a szulák virágzását megelőző időszakban használhatjuk eredményesen. Kijuttatáskor ügyeljünk arra, hogy a permetlé nem érheti a kultúrnövény zöld részeit, ezért elengedhetetlen a törzstisztítás. A borvidéken sokfelé látható a glifozát okozta rendellenes levélfejlődés, ami a nem körültekintő permetezésnek köszönhető.
Előrejelzés 07.31-08.07.
A jövő héten valószínűleg kevesebb lesz a csapadék, ellenben marad a kánikula. Kedd-szerda körül megint lehetnek záporok, zivatarok. A hőmérséklet 30-32 oC-os maximumot ér el.
Az elmúlt hét hőmérséklet és csapadékadatai:
2014.07.24.-07.31. |
átlaghőmérséklet |
heti csapadék |
Sárospatak Királyhegy |
23,66 |
2 |
Sárospatak Fürdős |
18,61 |
11,7 |
Hercegkút Makra |
22,75 |
23,5 |
Hercegkút Gombos |
21,95 |
17,7 |
Hercegkút Hosszúhegy |
22,43 |
35,3 |
Tolcsva Nyakvágó |
22,48 |
16,2 |
Erdőbénye Lőcse |
22,44 |
19,4 |
Vámosújfalu Rány |
22,99 |
9,7 |
Olaszliszka Haraszt |
23,36 |
10,1 |
Szegi Poklos |
22,72 |
10,1 |
Mád Kisshegy |
22,66 |
2 |
Tarcal Deák |
22,98 |
3,5 |
Tokaj Hétszőlő |
23,51 |
23,5 |
Bodrogkeresztúr Lapis |
22,66 |
4,9 |
Bodrogkeresztúr Dereszla |
22,26 |
4,2 |
Az átlaghőmérséklet alakulása az elmúlt hetekben
Tokaj, 2014-07-31
Hudák Péter
Növényvédelmi szakmérnök