Növényvédelmi előrejelzés 2014.08.14-08.21.

Tokaji Borvidéki növényvédelmi előrejelzés az augusztus 14. és augusztus 21. közötti időszakra

Fenológiai fázis: zsendülés, érés (BBCH 881-883)

A szőlő a meleg idő hatására intenzíven fejlődik. A hajtások növekedési erélye csökkenőben van. A fürtök, bogyók kifejlettek, viaszosak. A vesszők beérése is folyamatos. A korai fajták mindenütt érnek már, lassan megkezdődnek a próbaszüretek. A Furmint és Hárslevelű is zsendül.

A muskotály már csipegethető                                                                     Zsendülő Furmint kis szépséghibával

Lisztharmat

Még mindig fennáll az igen erős fertőzési nyomás. A bogyók viaszrétege kifejlődött, így a fürtök érésével a fertőzés veszélye csökken, azonban még a zsendülés kezdetén is számítani lehet bogyófertőzésre (lásd fenti kép!). Különösen, ha gombának olyan kedvezőek a körülmények, mint most! A bogyónövekedés végén, zsendüléskor megfertőződött szemek valószínűleg nem fognak már kirepedni, de mindenképpen számolni kell a fertőzött termés ízrontó hatásával a készülő borban.

Az asszimiláció fenntartása miatt a lombozat védelméről is tovább kell gondoskodni. A hónaljhajtások friss levelei sokkal több szénhidrátot termelnek, mint az idős levelek, ezért egészségüket óvni kell, hogy a termés és a tőke jól fejlődjön. Ne feledjük, hogy a most fejlődésnek induló másodtermések még igen fogékonyak a lisztharmatra, így ezeken komoly mennyiségű fertőzőanyag-tömeg alakulhat ki szüretig.

Zsendülés előtt történt fertőződés

Aki idáig sikeresen vette a lisztharmat állította akadályokat az utolsó egy-két permetezést elegendő a kénre, mint kontakt hatóanyagra alapozni.

Peronoszpóra

A peronoszpóra fertőzésveszély a borvidéken változó. Az elmúlt héten Szegi-Olaszliszka-Erdőbénye-Tolcsva, illetve Hercegkút környékén indult 3-4 fertőzési hullám is. A tőketörzsekből előtörő hajtásokon és a felső hónaljhajtások végein megtalálni a korábbi fertőzések olajfoltjait, amelyek a magas páratartalom és a reggeli harmat miatt ki is virágoztak. Ezek nagy része szerencsére a csonkázással és törzstisztítással eltávolításra kerül. Az idősebb levelek már nem olyan érzékenyek a peronoszpóra fertőzésre, fürtök kinőttek fogékony állapotukból, ezért a gazdasági kár esélye a minimumra csökken. A lombozat védelmére azonban továbbra is ügyelni kell, nehogy elveszítsük az asszimilációs felületet. A betegség lappangási ideje, a jelenlegihez hasonló hőmérséklet mellett –esőzést követően– maximum 4 nap. Ezt alátámasztják a műszerek által mért adatok is. A védekezést folytassuk kontakt (most már leginkább réz) hatóanyagokra alapozva.

Aki figyelemmel tudja követni szőlője fejlődését napról-napra, az megteheti, hogy csak az első tünetek megjelenésekor védekezik. Kánikulában, csapadék nélkül ugyanis a fertőzés gyakran leáll, így egy permetezés jó eséllyel megspórolható.

A korai fajtáknál a növényvédő szerek élelmezés-egészségügyi várakozási idejét is figyelni kell, nehogy a készülő borban problémát okozzon a szermaradék (pl: mankoceb, metiram 56 nap, folpet 30 nap!). A tenyészidőszak vége felé részesítsük előnyben a rézkészítményeket!

Az alábbi táblázatból látható, hogy a bogyótünet megjelenése sokkal több időt vesz igénybe, mint a levélen, mert a bogyóban a gomba micéliuma lassabban fejlődik. A bekövetkezett fertőzés csak az inkubációs idő első harmadában blokkolható felszívódó szerekkel. Ezért kiemelten fontos a megelőzés! A leveleken kialakult penészgyepekről a konídiumok a növekvő bogyókra kerülve –ha nem védekezünk időben- azokat megfertőzik. (A bogyó epidermiszéről ugyan már nem alakul ki fertőzés, de a zöld kocsányból még bejuthat a bogyóba is a gombafonal!) A fogékonyabb fajtákon akár 30%-os terméskiesést is okozhat egy fertőzési hullám. A fürtfertőzés felismerhető a fonnyadó, szürkülő száradó bogyókról, fürtrészekről.

A peronoszpóra tünetének megjelenése a fertőzéstől számítva, 80-90% relatív páratartalom mellett (Istvánffy-Pálinkás)

Botritisz

Az előrejelző rendszer szerint a hét elejétől a fertőződés valószínűsége igen magasra szökött! A zsendülés előrehaladtával bogyók is egyre fogékonyabbak a fertőzésre, párásabb fekvésekben már megtalálható rajtuk a penészgyep. A jégverés, mechanikai sérülés vagy a lisztharmat okozta kirepedés nyomán könnyen kialakulhat infekció. A most kialakult fertőzésekből később robbanásszerű fejlődésnek indulhat a szürkerothadás. Ha megtaláljuk a tüneteket, az alábbi hatóanyagok valamelyikével permetezzünk:boszkalid, ciprodinil, iprodion, fenhexamid stb. Főleg a korai fajták épségére ügyeljünk, a közeledő szüret miatt.

Fekete rothadás

Új fertőzéstől már nem nagyon kell tartani. Ahol megjelent a kórokozó tünete, ott az elkövetkezendő években külön figyeljünk e betegségre. A járványveszélyt nem az adott évi, hanem a korábbi években felhalmozódó fertőzőanyag-tömeg jelenti.

Feketerothadás levélen                                  és bogyón

Fakó rothadás

            Jégverés után feltétlen számítani kell a megjelenésére! Szélsőségessé váló időjárásunk miatt megszaporodott a heves nyári zivatarok, jégesők előfordulása. Így a fakórothadás is egyre gyakoribb kórokozó.

Az ellene való védekezés legfontosabb tényezője a gyorsaság! Lehetőleg a jég után 12-18 órával ejtsük meg a növényvédelmet. 18-20 óra után már csak 50%-os hatékonysággal számolhatunk, 24 óra után pedig nincs értelme permetezni. Alkalmazható hatóanyagok: folpet, kaptán, pirimetanil, dikarboximidek, klórtalonil. A rezek nem alkalmasak a betegség leküzdésére!

Kártevők

A tarka és nyerges szőlőmoly második nemzedékének rajzása véget ért.  Ahol a védekezés korábban megtörtént, illetve eddig nem találtunk kárképet, nagy valószínűséggel egyelőre nem is fogunk. Viszont ha találunk friss károsítást, vagy hernyókat, fejlődésgátló készítményekkel védekezzünk (indoxakarb, metoxifenozid, fenoxikarb+lufenuron) Ne feledjük, a molyrágás is utat nyit a korai botritiszes fertőzésnek!

Az ültetvényeken atkafertőzés megtalálható. Gubacs- és levélatka kárképeket megfigyelhetjük a fiatal leveleken. Egyre több felé takácsatka-kártétellel is találkozni. Az atkák szaporodása folyamatos. A gyomflóra eltávolítása felszaporodásukat elősegíti a szőlőn. Figyeljük ültetvényeinket, ahol a fiatal leveleken több helyen is kárképet látunk, ott védekezzünk ellenük.

Nemezes gubacsatka és szőlőlevél-atka nyári kártétele

A molyok lárvái mellett több rovar, köztük a kabócák is egyre jelentősebb károsítói a szőlőnek. A kis rovarok szívogatásuk nyomán vírusokat, fitoplazmákat terjesztenek. A vírusok által okozott betegségek hozzájárulnak a tőkék időelőtti leromlásának folyamatához.

Egyre több helyen találják meg az amerikai szőlőkabóca lárváit. Mivel az aranyszínű sárgaság fitoplazma terjesztője, a gyors leromlással járó betegséget terjesztő kártevő ellen védekezni kell. Ellenük célzottan és eredményesen védekezni az alábbi készítményekkel lehet, most már AKG besorolású területeken is:

Actara SC, Reldan 22 EC, Decis Mega, Karate Zeon 5 CS, Pyrinex 25 CS, Daskor, Nurelle-D 50/500 EC, Bulldock 25 EC.

Amerikai szőlőkabóca (forrás: Wikipédia)

A kártevő nem csak a szőlőről terjesztheti a fitoplazmát, mert az erdei iszalag és a mézgás éger is fertőzött lehet. Tehát ha még fitoplazma-mentes a szőlőnk, akkor is védekezni kell. A fertőzőképesség elérése a rovarnál kb. 30 nap, így bármikor bekövetkezhet a fertőzés. Ha szőlőnk a fitoplazma tüneteit mutatja és ezt a laborvizsgálatok is bebizonyítják, akkor ZÁRLATI intézkedést rendelhetnek el, amely az ültetvény kivágását jelentheti! Tehát gondoljuk meg, mivel kockáztatunk többet!

Általános javallat

12-14 napos permetezési fordulókkal védekezzünk. A készítmények közül peronoszpóra és lisztharmat ellen kontakt szereket használjunk. Mind a gombaölő, mind a rovarölő szerek kijuttatásánál ügyeljünk a jó fedettség elérésére. A rovarölő szerek használatakor kellő körültekintéssel járjunk el! Méhveszélyesség szempontjából vannak feltételek, amikor egyes készítmények nem (virágzó gyomok), vagy csak korlátozásokkal (méhkímélő technológia) alkalmazhatók. A korai fajták növényvédelmét a héten fejezzük be, a közelgő szüret miatt.

 Gondosan végzett zöldmunkával; szellős, vékony lombfal kialakításával nagyban növelhetjük a növényvédő szeres kezelések hatékonyságát. A környezet terhelését csökkentjük, amellett ez gazdaságosabb is. A fürtzónából a növekvő hónaljhajtásokat kitörve távolítsuk el, vagy 2-3 levélre kurtítsuk vissza, hogy a növényvédő szer minél könnyebben a fürthöz eljusson, ugyanis a jó fedettség elérése az alapja a fürtök megvédésének, különösen a lisztharmattól. A fürtzóna kilevelezését óvatosan végezzük! A napégés elkerülése végett mindig az árnyékosabb oldalt szedjük meg a fürtöket takaró leveleket. Ahol korán végezték el az első csonkázást, ismét időszerű a hajtások visszavágása.

A zsendülés előrehaladtával nő az esélye a vadkárnak is. A környezetünkben lévő, egyenlőre még csak kisebb seregélycsapatokat folyamatos zavarással, riasztással rábírhatjuk, hogy elkerüljék ültetvényeinket. Szintén fenik csőrüket szőlőinkre a rigók, verebek, varjak is.

Erdő melletti területeken az őzek szarvasok, vaddisznók is jelentős károkat okozhatnak. Ha ilyet tapasztalunk, haladéktanul jelentsük a területileg illetékes vadásztársaságnak, aki közreműködő lesz, mivel a gazdák és vadgazdálkodók közös érdeke, hogy minél kisebb legyen a vadkár.

A különféle vadriasztó szerek (Vadóc, Forester, emberi haj) alkalmazása mindenképp ajánlott, erdővel körülvett szőlőknél jó módszer a terület lekerítése is. Elsősorban madárkár ellen ajánlott a Raschel-háló kihúzása a sorokra.

Hálóval védett szőlősorok

A csapadékosabb idei nyár miatt most viszonylag kevesebb a darázs, de főleg az illatos, korai fajták érő bogyóit hamar megtalálják. Rágásuk nyomán (de a jégvert vagy lisztharmattól kirepedt bogyókon is) a fürtökben megtelepedő muslicák az ecetes rothadást nagyban elősegítik! A muslicák az erjedést okozó élesztőgombákkal táplálkoznak, nem ők okozzák magát az ecetesedést, de mozgásukkal az ecetesedést okozó baktériumokat is szállítják. Csapdázással, vagy a fészkek felkutatásával és óvatos megsemmisítésével gyéríthetőek a darazsak. A muslicákat szintén be lehet ezekbe a csapdákba csalogatni, de létszámukat ne lehet érezhetően csökkenteni.

Az ecetes rothadás könnyen felismerhető a tejeskávé-színű bogyókról. Belsejük általában üres, átható ecetszagú, benne muslicahernyók és bábok.

Figyeljük a leveleket, ha valamelyik tápelem hiányát mutatják, lombtrágyával pótolhatjuk. A szőlő a bogyónövekedés és zsendülés időszakában fokozottan tápanyagigényes, ezért gondoskodjunk ezek pótlásáról, ha szükséges. Ez fontos az idei termés megfelelő minősége és a következő évi termés szempontjából is: ha a növény tápanyaggal jól ellátott, a rügyekben több terméskezdemény alakul ki, a mi már a jövő évi termést alapozza meg.

A vegyszer kimérésénél ne a vízmennyiséghez, hanem a védendő terület nagyságához igazodjunk. A mostani időszakban hektáronként 350-400 l víz körüli mennyiséggel lehet jó fedettséget elérni. Lehetőség szerint kerüljük a nagy vízmennyiséggel történő permetezést. A nagy, 500-600 liter víz/ha vízmennyiséggel történő növényvédelem "híg" permetlé-oldatot ad. A hónaljhajtások megjelenése és fejlődése is jelentősen növeli ilyenkor az új lombfelületet.

Arra azonban figyeljünk, hogy a túl tömény oldat egyes készítményeknél perzselést okozhat. Elsősorban a kéntartalmú szerek és a lisztharmat ellen használt felszívódó készítmények érdemelnek fokozott figyelmet. 27 ^oC felett ne permetezzünk!

A fajták érzékenysége eltérő. A Kövérszőlő (képen) könnyen perzselődik, a Furmint kevésbé

A növekvő hajtásokat időben dugdossuk be, kössük meg. Ha magnéziumhiány tünetét észleljük, gondoskodjunk a pótlásáról lombtrágya formájában, hogy a fürtkocsány-bénulást elkerüljük. A permetezések tervezésekor figyeljük a meteorológia előrejelzéseket. A radarképekből 2-3 órára előre tájékozódhatunk, hogy várható e csapadék. Ebben az esetben értelemszerűen ne fogjunk hozzá a munkákhoz. Eső után, ha van megfelelő légmozgás, a lombozat egy-másfél óra alatt felszárad, a munka elvégezhető. Ha mégis munka közben kap el bennünket az eső, az utolsó egy óra alatt (kb. ennyi idő kell, hogy a permetszer rászáradjon a növényre) kezelt területet újra kell permetezni, mert a csapadék a kijuttatott növényvédő szert nagy valószínűséggel lemoshatja. Intenzív, nagy mennyiségű (>20 mm) csapadék esetén –főleg ha kontakt szereket használtunk- a permetezést akkor is ismételjük meg, ha volt ideje a szernek a lombozatra rászáradni!

Védekezési javaslatok:

1. Cosavet DF 4 kg/ha, Kocide 2000 2 kg/ha,
2. Microthiol Special 4 kg/ha, Cuproxat FW 4 l/ha
3. Thiovit 4kg/ha, Pomuran 2 kg/ha

A fürtök fejlődésének elősegítésére emelt K-tartalmú lombtrágya kijuttatása időszerű (pl: Biofit Szőlő 5 l/ha), a növényvédelmi fordulóval egy menetben.

K hiány tünete levélen

Talajtakarás

A szőlőben a gyomnövényekre is fordítsunk kellő figyelmet. A nyár végének közeledtével a gyomok fejlődése is visszaesőben van, bár a csapadék nekik sem árt.. Ahol mód és lehetőség van rá, részesítsük előnyben a mechanikai gyomirtást. Az erózió káros hatása ellen is jó megoldás a természetes gyomflóra kaszálása, legalább minden második sorközben. Párás időben mindenképpen tartsunk alacsony gyeptakarót a sorok között. Nedvességmegőrző, tömörödés- és gyomosodás gátló hatása van a talajtakarásnak (pl: szalmatakarás) is, ahol lehet, alkalmazzuk.

Sorkezelés formájában kijuttatva a glifozát tartalmú szereket, eredményesen tarthatjuk gyommentesen a szőlő sorait. Az említett hatóanyag minden, már kikelt, gyomnövényt irt. A gyomnövények 15-25 cm-es fejlettségénél juttassuk ki. Évelő gyomnövények ellen magasabb dózisban javasolt kipermetezni, a gyomok intenzív növekedési szakaszában, amikor a hajtások hossza eléri a 20-25 cm-t. Apró szulák ellen közvetlen a szulák virágzását megelőző időszakban használhatjuk eredményesen. Kijuttatáskor ügyeljünk arra, hogy a permetlé nem érheti a kultúrnövény zöld részeit, ezért elengedhetetlen a törzstisztítás.

Előrejelzés 08.14.-08.21.

A hidegfront elvonultával lassan megszűnik a csapadék, a szél is mérséklődik. Hétfőtől napos, melegedő idő várható, 26-28 ^oC-os maximum hőmérséklettel. Csapadék nem valószínű.

Az elmúlt hét hőmérséklet és csapadékadatai:

Az átlaghőmérséklet alakulása az elmúlt hetekben

Tokaj, 2014-08-14

                                                                                                          Hudák Péter

                                                                                              Növényvédelmi szakmérnök